Valóban létezhet béke a vallások között? Az embereket mindig a hitük miatt ítélték el, elítélték, harcoltak és megölték őket. És mindezt általában Isten nevében. Hogyan lehetséges? Mindannyian egy Isten gyermekei vagyunk, aki megteremtette az embert, az állatokat és a természetet – ahogy Isten mondaná: „Imádj, imádkozz és hívj segítségül a magad módján az egyetlen helyes dolog.” Mi, emberek döntjük el, hogyan képzeljük el Istent. Mindenki a maga módján. És így Istent a különféle vallások és azok egyéni megnyilvánulásai a maga sokrétűségének és tökéletességének teljességében ábrázolják. És mindannyiunkat – KIVÉTEL nélkül – úgy szeret, ahogyan mi. Akkor hogyan is lehetne valaki jobb legyen a másiknál? Hogyan lehetne csak az ő útja Istent imádni a helyes? Tehát hogyan lehet háborút folytatni "Isten nevében"? Melyik apa gondolná helyesnek, hogy a gyerekei megöljék egymást? Még akkor is, ha arról vitatkoznak, hogy ki helyesen szereti? A vallással való béke az, ha tudjuk, hogy mindannyian egy emberi család részei  vagyunk, testvérek vagyunk. Ez olyan, mint a saját családunkban: nem kell megérteni és jónak tartani a másikban, amit csinál, és mégis szerethetem-e őt és s felhajtás miatta. Függetlenül attól, hogyan képzeli el Istent, hogyan hívja és hogyan imádkozik hozzá. És vele együtt imádhatom Atyánkat, ki-ki a maga módján, ki-ki a maga imájában. Így növekszik a megértés és az egymás iránti szeretet, mert mindannyiunkat egy nagy cél egyesít: visszatérni közös Atyánkhoz.

​

"Ahogyan a különböző patakok, amelyek forrásai különböző helyeken vannak, együtt öntik vizeiket a tengerbe, úgy, Uram, a különböző utak, amelyeken az emberek járnak, különböző lejtőkkel, olyan különbözőek, olyan kanyargósak vagy egyenesek, együtt mennek neked."

​

 - Indiából –